dark light

facebook twitter youtube galeria rss e-mail

juvefoci

Jó, jobb, legjobb

Jó, jobb, legjobb

Közeledve az év végéhez talán nem árt, ha picit elmerengünk azon, hogy mi is történt a múltban (idén), mi történhet jövőre a Juventus háza táján. Sok izgalmat és fordulatot hozott a 2017-es év, de nem szeretnék szigorúan végig menni minden pillanaton, inkább csak benyomásokat, gondolatokat írnék ki magamból, közölnék felétek.

Sok részre lehet egy klub történelmét bontani, kisebb-nagyobb szakaszokra sikerektől, sikertelenségtől függően. Én sok társammal (akár pont veled is, kedves olvasó) egyetemben talán négy korszakot tudnék úgy elkülöníteni, hogy azokról már tényleges tapasztalatokkal, élményekkel is rendelkezem.

Az első, amiről még csak halvány emlékeim vannak talán 1995-től 1999-ig tartott. Ekkoriban talán a Juventus volt az ami a Barcelona a 2010-es évek elején, vagy ami a Real Madrid az utóbbi két évben. Bl győzelem, és sorozatban 3 döntő (ez utóbbi azóta is rekord, ha csak szigorúan a Bajnokok Ligáját tekintjük), és spoiler nélkül mondhatom, hogy mióta a Földön vagyok, annál sikeresebb Juventus nem volt.

Juventus FC Champions League 1995 96

Én mégis a következő, az 1999-2006-ig tartó Juventusba lettem örökre szerelmes. Ha az előző korszak volt 27 évem legsikeresebbje, akkor abban is biztos vagyok, hogy ez a második, pedig életem legjobb Juventusa. Nedved, Buffon, Del Piero, Trezeguet, Thuram, Cannavaro, Zambrotta, Davids, Camoranesi, jézusom, még csak gondolkodnom sem kellett, hogy majdnem a teljes kezdőt felsoroljam. Ehhez képest szinte tékozlás, hogy csak egy döntőt játszhatott a csapat, a bajnokságban betöltött szerepe szerint azonban ez akár egy korszak is lehetne, annyira egyértelmű volt az első három hely valamelyike.

0064CB6200000258 3022842 image a 30 1427968806316

Majd jött a sokk, a Calciopoli borzalma, ami azonban egy ilyen tragédia nélkül talán fel sem fedezett értékét mutatta meg a csapatnak: van Primavera. Ezt a korszakot 2006-2011-ig datálom. Cobolli Gigli amikor átvette a stafétabotot azt mondta, hogy öt év kell a Juventusnak ahhoz, hogy visszatérjen az elitbe. Ha csupán a Serie A-t nézzük igaza lett. Ebben a korszakban egy olyan generációváltás ment végbe a csapatnál, ahol talán újra rátalált a Juventus a gyökereire (annak ellenére, hogy a vezetőség talán ekkor állt a legmesszebb a gyökerektől). Tekinthetünk erre a korszakra most már egy szükséges rosszként is, ami közvetve-közvetlenül elindította az olasz élklubok közül elsőként a modernizálódást, és a mai sikerek gyökereit kötelezően itt kell keresnünk. A modernizálódásba az is beletartozik, hogy akarva-akaratlanul át kellett tenni a csapat alapjait üzleti alapokra, hiszen rengeteg bevételtől esett el a klub. Ezt pedig a köztudottan inkább a közgazdaságban jártas vezetőség úgy oldotta meg, hogy Antonio Conte már egy teljesen saját, és új stadionban kezdhette meg az új korszakot. Ha még eddig nem tették meg, Én köszönöm ezt nektek Giovanni Cobolli Gigli, és Jean-Claud Blanc.

06 07 juve serie b champions

Az új korszak pedig a mai napig tart, 2011-től Antonio Conte előbb a Serie A-ban tette egyeduralkodóvá a csapatot, Allegri pedig az ő általa letett alapokra egy, Európában is kétségkívül sikeres csapatot kovácsolt össze. Az már régi vesszőparipánk, hogy a BL döntőket elbukjuk (ugyanannyit játszottunk belőle, mint a Real Madrid, csak viszonyításképp…), de ez semmiképp sem jelenti azt, hogy a Juventus ne követelt volna magának helyet Európa állandó öt legjobb csapata között.

Juventus 2017 2018 681x454

Egyrészt azért írtam ezt le, mert kikívánkozott belőlem, másrészt, mert ezt a jelenleg is futó korszakot már a játékhoz való hozzáállás szerint további háromra tudom bontani. Az elsőben a középpálya teljes dominanciáját tűztük ki célul Pirloval, Pogbával és Vidallal. Ennek az eredménye egy Bajnokok Ligája döntő volt 2015-ben. Ezután többek között Pogba és Vidal távozása miatt átkerült a hangsúly a védelemre, Allegri pedig itt is kiemelkedőt alkotott. Európa legjobb középpályás sora után összehozta Európa legjobb védelmét. Barzagli – Bonucci – Chiellini, ez a hármas évtizedek múlva talán hivatkozási alap lesz arra, hogy hogyan is kell egy védelemnek játszania. Ez az átmeneti időszakban egy nagyon szép focit játszó csapatot hozott, de az az idény a Bayern elleni meccs miatt nem tudott kiteljesedni. Mindezek után az idény elején úgy tűnt, hogy a minden más szempontot figyelmen kívül hagyó támadásé lesz a főszerep, így négy éven belül a harmadik féle variáció mellé állt Allegri, amiért őt is kiemelt dicséret illeti, de erről már Balázs nagyon szépet alkotott (itt kérlek olvasd el az előző blogbejegyzést, ha eddig még nem tetted).

Azt írtam, hogy az idény elején még úgy tűnt. Igen, mert 2017 utolsó tétmeccsébe úgy áll bele a csapat, hogy már nyolc mérkőzés óta nem kapitulált. Bonucci méltó utódját talán Benatiában találtuk meg. Senki sem mondhatja, hogy a kialakulni látszó Matuidi – Pjanic – Khedira (Marchisio) trió nem versenyképes, a csatársort pedig szeptember óta látjuk teljesíteni. Higuaint elképesztő mezőnymunkára vette rá a Mister, Bernardeschi fényes jövő előtt áll, Douglas Costának pedig már a múltja is fényes.

Akkora volt a letargia az elvesztett Bl döntő után, hogy sokan sok helyen leírták, hogy ez a Juventus egy ideig nem kerül hasonló magasságba. Ebben én egyáltalán nem hiszek, hiszen egy, az eddigi években talán nem látott kiegyensúlyozottságot, taktikai kreativitást, és minőséget érzek a keretben. Én már 2015 után sem hittem volna, hogy jobbak lehetünk, aztán 2016 februárjában a Bayern ellen úgy estünk ki, hogy a müncheni hosszabbítást kivéve csodálatosan meccseltünk, és annak az idénynek a két legjobb meccsét hoztuk el a Bajnokok Ligájának. Tavaly újra döntősök voltunk.

Már három év folyamatos és komoly szerepvállalása mondatja azt velem, hogy idén újra ott lehetünk, és ez elképesztő ahhoz képest, hogy milyen mélységeket jártunk meg az elmúlt években. Többen állítjuk, hogy az a Bayern elleni Juventus abban az évben a legnagyobb sansszal nyerte volna meg a legrangosabb európai kupasorozatot - ha tovább jut-. Idén hasonlóan jónak és kiegyensúlyozottnak érzem a csapatot azzal a különbséggel, hogy a bajnokságban nincs óriási ledolgozandó hendikep, és a BL-ben sem a Bayern áll előttünk leküzdendő feladatként.

Boldog Új Évet kívánok Juventinák és Juventinók, 2018 legyen fekete-fehér év!

Új hozzászólás

Vannak szabályok, be kéne tartani!!!

Vissza a tetejére

Belépés/Regisztráció